m***@szuro.hix.hu
2004-09-20 05:55:54 UTC
Mivel Burgonya Ur reven Dr. Korom Gyula belgyogyasz, kardiologus, foorvos,
orvos-menedzser es orvosigazgato polihisztor 800 oldalas Einstein-cafolo
munkaja is felmerult a listan, ezert talan erdeklodesre tarthat szamot a
Szolas szabadsaga c. musorban vele keszult interju szovege. Igen tanulsagos.
Ime.
EINSTEIN TÉVEDETT?
- Mv.: Lehetséges lenne, hogy a világegyetem Einstein által felfedezett
törvényszeruségei, pl. az idorol és a fény terjedési sebességérol nem is
törvényszeruségek, hanem egyszeru tévedések? Lehetséges, hogy egész
világképünk módosításra szorul, mert majdnem minden másképpen van, mint
ahogy hittük? Egy magyar belgyógyász kardiológus foorvos nemcsak azt
állítja, hogy mindez lehetséges, hamem, hogy ez bizony így is van. Einstein
tévedett. Bizonyítékait egy 800 oldalas kötetben foglalta össze. Bár nem
kerget ábrándokat, arról is meg van gyozodve, hogy a hivatalos
fizikatudomány talán még egy futó pillantást sem hajlandó vetni ilyen
eretnek gondolatokra. Dr. Korom Gyula, az Einsteint leleplezo könyv
szerzoje. Kezdjük mindjárt a lényeggel, miben tévedett Einstein?
- Dr. Korom Gyula, belgyógyász-kardiológus: Egész precizen vagyok köteles
válaszolni, mert a könyvem címe az, hogy Einstein tévedett. Három dologban
tévedett. Mielott azonban elmondanám tételesen ezeket a tévedéseket, elore
kell bocsátanom azt, hogy Zola egyik idézetével élve "a mesterek mesterek
maradnak, akik meghatározták koruk fejlodését, azok meseterek maradnak
iskolájuk romjain is." Einstein zseni volt, az elmélete egy zseniális
elmélet, teljesen más kérdés az, hogy vannak körülötte problémák. Ezt
mindenki tudja. Annyit kell elorebocsátanom,
- Mv.: már arra kéne válaszolni, hogy miben tévedett,
- K.Gy.: igen, Einstein elmélete axiomatikus elmélet, ugyanúgy, mint ahogy
Bolyai János Euclides axionatikus geometriájának egy axiómáját
megváltoztatta, és ennek kapcsán egy teljesen új világot épített fel.
Ugyanúgy Einstein három axiómája nem ketto, mint ahogy mondani szokták,
hanem három axiómája, mind a három téves. Három másik axiómával lehet
helyettesíteni, és mindazok a józan ész trónfosztásához vezeto
következmények, amelyekrol azt hiszem a közvélemény alaposan tájékozott,
kikapcsolhatók,
- Mv.: mondaná konkrétabban? Mert vigyázzon, ha én egyszer leakadok úgy
maradok, tehát muszáj, hogy értsem.
- K.Gy.: Ez természetes, de ha az axiómákat kezdeném el magyarázni, akkor
itt órákat kellene töltenünk, a lényeg az, hogy van három axióma, ezek közül
egy axióma teljesen téves, mégpedig az, amelyik azt mondja, hogy a fény
sebessége abszolút állandó. Ami alatt azt kell érteni, ha én fénysebességgel
haladok a Nap felé, és velem szemben jön a fény, én hiába megyek
fénysebességgel a felém fénysebességgel közeledo fénnyel szemben, hozzám
viszonyítva a fény sebessége akkor is csak C, azaz 300 ezer km/secundum
lesz. És, ha én a Naptól távolodok fénysebességgel, száguldom a fény elott,
akkor a józan ész azt mondaná, hogy soha nem fog engem beérni a fény, ezzel
szemben az einsteini elmélet azt mondja, hogy akkor is a fény sebessége
hozzám viszonyítva 300 ezer km/secundum, és úgy fog elhagyni egy
villanásszeruen. Ez az a józan ésszel felfoghatatlan axióma, amely azokhoz,
- Mv.: ezt most ki mondja? Einstein vagy ön?
- K.Gy.: Ezt Einstein mondja.
- Mv.: Ön ezzel szemben?
- K.Gy.: Ezzel szemben azt mondom, hogy a három axiómáját ki kell cserélni
másik háromra, az egyik axióma az einsteini axiómában a fény nem hullámzás,
hanem foton, azaz egy részecske, a második axiómája azt mondja, hogy ennek a
részecskének a sebessége abszolút állandó, a harmadik axiómája pedig azt
mondja, hogy ezt a relatívitás elvének nevezett axiómát a testekre,
mozgásban lévo testekre és erre a fényrészecskére kell alkalmazni. Az én
kutatásaimnak az eredménye azt mutatta, hogyha hosszú ido, 30 év alatt
jöttem rá erre, nem egy egyszeru dolog volt, mert az einsteini matematika
tökéletes, nem az övé, nem Einsteiné,
- Mv.: ezen folyamatosan gondolkodott 30 éven át?
- K.Gy.: hát hobbi szinten igen, az einsteini matematika tökéletes, de
Einstein maga azt írja, hogy amióta a matematikusok beleártották magukat a
relatívitás elméletbe azóta már o sem érti igazán, ez nemcsak Einstein
építése, ez a XX. század fizikájáé és matematikájáé, azzal nincs baj.
Ellenben ki lehet cserélni a három axiómát három olyan axiómára, amelynek
kapcsán az összes lehetetlenség megszünik, ugyanakkor mindaz a matematika
továbbra is ugyanúgy muködik, amelyet Einsteinék kitaláltak, ugyanazok a
mérési eredmények,
- Mv.: ezeket ön megcsinálta, onnan tudja ilyen kategorikusan?
- K.G.: igen, természetesen levezettem, ennek megfeleloen három alternatív
axióma, és elmondom ezt a három alternatív
- Mv.: nem tudja elmondani,
- K.Gy.: akkor nincs rá ido,
- Mv.: sajnos erre ráalszunk, nem azért, mert érdektelen,
- K.Gy.: túl bonyolult,
- Mv.: hanem, mert annyira bonyolult, hogy én ilyen szent csodálattal
figyelem, azt kell mondjam, nem sok mondatát tudtam értelmezni, de semmi
baj, a hiba nem az ön, hanem az én készülékemben van. Viszont azt mondja már
meg, hogyha ön eloállt azzal, hogy Einstein tévedett, mi több ezt egy 800
oldalas könyvben fogalmazta meg, sok helyen nézték önt orültnek?
- K.Gy.: Én azt gondolom, hogy orültnek talán nem néztek, mert nem sokan
olvasták még ezt a könyvet ilyen formában, hiszen most jelent meg karácsony
elott, az, hogy ez egy hobbi tevékenység és, hogy egy orvos miért
foglalkozik ilyen kérdésekkel, én ezt a könyvben leírtam szintén, ez egy
hobbi, ha valaki horgászni jár, akkor az nagyon kellemes,
- Mv.: hát ez azért több, mint egy horgászat, meg több mint egy csomó hobbi,
azt nem értem, hogy az orvosi élete is számos problémát felvethetett, hát az
orvoslásban is számos kérdés megoldatlan, miért nem afelé gondolkodott
egy-egy olyan megoldás felé, ehelyett elovette Einsteint.
- K.Gy.: Természetesen afelé is, nekem van egy hivatásom, abban tudományos
munkát is végeztem, aztán a szakmát elhagytam és a menedzsment irányába
mentem.
- Mv.: Mármint, hogy az orvos szakmát hagyta el, menedzsere volt egy
kórháznak,
- K.Gy.: menedzsere egy kórháznak, orvosigazgatója egy másik kórháznak,
- Mv.: de miért nem csapott fel például fizikusnak?
- K.Gy.: Én azt gondolom, hogy ez csak hobbi szinten érdekelt, tehát nem
arról szól a dolog, hogy én fizikus lennék, vagy fizikus akartam lenni,
arról szólt a dolog, hogy egyszeruen érdekelt a dolog, Jánosi Lajos
professzor eloadásai fogtak meg annak idején, amikor még o is kritizálta ezt
az elméletet, és meg akartam érteni, azt a csodát akartam megérteni, hogy
helytelen kiindulásból tökéletes matematikával, tökéletes eredményekre jut,
kísérleti eredményeket meg tud jósolni, és érthetetlen,
- Mv.: maga tulajdonképpen rendre- vagy helyreállította a kiindulást?
- K.Gy.: Igen.
- Mv.: hogy azok a végkövetkeztetések igazak legyenek?
- K.Gy.: Így van, és kikapcsolható az összes abszurd példa, például ilyet
mond Einstein esetében egy következmény az, ha igazak a kiindulási axiómái,
hogy pl., ha valaki fénysebességgel urrakétával távolodik a földrol, és az
ikertestvére itt marad a földön, ha egy évig távolodik és egy év után
visszajön, addig az ikertestvére már megöregszik sot meg is hal a földön, o
pedig fiatalon érkezik vissza. Ilyen a józan ész számára felfoghatatlan
következményei vannak az einsteini relatívitás elmélet felfogásának.
- Mv.: De ön meg tudná mondani, hogy tulajdonképpen hogyan értelmezendo az
ikertestvérek egymáshoz való viszonya, ha a saját kiindulási pontját
alkalmazza.
- K.Gy.: Igen, itt eroterekrol van szó és nem mozgás,
- Mv.: mi a célja ezzel? azon kívül, hogy önmagát nyilvávalóan kielégítette.
- K.Gy.: Nincs célom, mivel ezt megtaláltam és azt gondoltam, hogy ez
közérdeklodésre tarthat számot ezért közreadtam, célom az, hogy
- Mv.: beadja mondjuk a Nobel-bizottságnak?
- K.Gy.: nem, dehogy, nem, semmiféle ilyen célom nincsen,
- Mv.: 800 oldal itt van, ott fog a polcon porosodni és kész?
- K.Gy.: Azt nem mondtam, megpróbálom természetesen terjeszteni, ezért adtam
ki, de semmiféle célom nincs vele, ha ezt kérdi.
- Mv.: Molnár R. Pál fizikus, akit most kapcsolunk, ha ismeri Korom foorvos
úr könyvét és tudom, hogy eljutott legalább a feléig az elmúlt napokban, mit
szól hozzá röviden?
- Molnár R. Pál, fizikus: Én láttam az elso verziót, 96-ban jelent meg egy
sokkal rövidebb anyag, nagyon érdekes koncepció, amit Korom úr felvázol, a
második sokkal bovítettebb és rettenetes nagy munka, szóval nem tudom
próbálta,
- Mv.: van bármiféle realitása? Tehát ön, aki mondjuk szakember és
beletartozik ebbe a fizikusok népes táborába, ön azt mondja, hogy van ennek
alapja? Egy csomó minden kiindulási pontot jól igazít esetleg helyre a
foorvos úr?
- M.R.P.: A tudományok alaptermészete, hogy az axiómákat lehet
csereberélgetni, tehát igazándiból, amit Korom úr megcsinált, az egy
teljesen megengedett játéktér, a nehézség az, hogy a háború után a fizika
teljesen megmerevedett és manapság ez már nem divat.
- Mv.: Pont ezt akarom kérdezni, hogy tényleg úgy van-e, hogy Einstein
elmélete már a fizikában szinte vallássá változott, amit csak akkor mer
megtámadni valaki, ha mondjuk feltünési viszketegségben szenved, nem a
foorvos úrra gondolok, vagy mindenre elszánt ütodött, szintén nem a foorvos
úrra gondolok.
- M.R.P.: Igen, ugyanakkor vannak olyan megszállottak, akik meggyozodtek
néhány tapasztalatról, hogy valóban vannak kísérletek, amiket nem ír le ez
az elmélet, tehát azt látni kell, hogy egyetlen elmélet sem lesz teljes.
Tehát abba ringatni magát egy fizikusnak, hogy megtalálta a végso elméletet
és most már csak részletszámítások vannak, ez naivitás, és szerintem a
komoly fizikusok mindig kutatják azt, hogy hogy lehet még jobb axiómákkal
még jobb elméletet csinálni. És valóban egy kicsit bemerevedett ez az egész
elmélet, meg az egész tudomány, nemcsak a relatívitás elmélet, és valóban
ütodöttnek számít az, ha valaki csak úgy eloáll egy ötlettel, ráadásul a
fizika belso berkében, aki mondjuk elvégez egy fizikus szakot, ott már menet
közben lenyesegetik ezeket a szárnyakat róla,
- Mv.: bármilyen esélye mondjuk Korom foorvos úrnak van ezzel a könyvével?
Illetve a benne állítottakkal?
- M.R.P.: Hát még nem sikerült végigolvasnom a könyvet, tehát ez így
elhamarkodott lenne ezt mondani, de én azt gondolom, hogy a tudományt sosem
szabad lezárnunk, tehát megvan az esély arra, hogy olyan dolgok vannak itt
megírva ebben a könyvben és bele is lapoztam és van néhány nagyon érdekes
kísérlet, amit így külön kiemel, ami továbbgondolásra kell, hogy késztessék
a fizikusokat és én úgy gondolom, hogy a fizikában nem szabad megállni egy
elméletnél.
- Mv.: Ha mondjuk ön cáfolta volna meg Einsteint, aki képzett fizikus,
kiközösítették volna, mit gondol? Mert ugye az itt elhangzott, hogy aki más
pályáról, más foglalkozási ágból jön, annak sokkal kisebb az esélye.
- M.R.P.: Így van, kicsit leprássá válik az ember, ha olyan dolgokkal
foglalkozik, ami a paradigmával ellentétes, én úgy gondolom, hogy mindenki
kiközösített a szakmában, aki az uralkodó paradigma ellen foglal állást,
gondolom Korom urat az orvostudományból is kiközösítenék, ha ott hasonló
jellegu forradalommal állt volna elo. Mindazonáltal ez nem szabad, hogy
megállítsa az embereket, mert attól, hogy valahol mindenki úgy gondolja,
hogy nem úgy van, Copernicusszal szemben is mindenki azt képzelte, hogy a
Föld körül kering minden és egyedül gondolta azt, hogy fordítva van és most
mégis neki adunk igazat.
- Mv.: Akkor ez mindenesetre egy nagyon ígéretes perspektíva, úgyhogy
remélem még hallunk önrol és sok sikert kívánok az elméletének igazolásához.
Köszönöm szépen.
Fotiszteletem
Voland
orvos-menedzser es orvosigazgato polihisztor 800 oldalas Einstein-cafolo
munkaja is felmerult a listan, ezert talan erdeklodesre tarthat szamot a
Szolas szabadsaga c. musorban vele keszult interju szovege. Igen tanulsagos.
Ime.
EINSTEIN TÉVEDETT?
- Mv.: Lehetséges lenne, hogy a világegyetem Einstein által felfedezett
törvényszeruségei, pl. az idorol és a fény terjedési sebességérol nem is
törvényszeruségek, hanem egyszeru tévedések? Lehetséges, hogy egész
világképünk módosításra szorul, mert majdnem minden másképpen van, mint
ahogy hittük? Egy magyar belgyógyász kardiológus foorvos nemcsak azt
állítja, hogy mindez lehetséges, hamem, hogy ez bizony így is van. Einstein
tévedett. Bizonyítékait egy 800 oldalas kötetben foglalta össze. Bár nem
kerget ábrándokat, arról is meg van gyozodve, hogy a hivatalos
fizikatudomány talán még egy futó pillantást sem hajlandó vetni ilyen
eretnek gondolatokra. Dr. Korom Gyula, az Einsteint leleplezo könyv
szerzoje. Kezdjük mindjárt a lényeggel, miben tévedett Einstein?
- Dr. Korom Gyula, belgyógyász-kardiológus: Egész precizen vagyok köteles
válaszolni, mert a könyvem címe az, hogy Einstein tévedett. Három dologban
tévedett. Mielott azonban elmondanám tételesen ezeket a tévedéseket, elore
kell bocsátanom azt, hogy Zola egyik idézetével élve "a mesterek mesterek
maradnak, akik meghatározták koruk fejlodését, azok meseterek maradnak
iskolájuk romjain is." Einstein zseni volt, az elmélete egy zseniális
elmélet, teljesen más kérdés az, hogy vannak körülötte problémák. Ezt
mindenki tudja. Annyit kell elorebocsátanom,
- Mv.: már arra kéne válaszolni, hogy miben tévedett,
- K.Gy.: igen, Einstein elmélete axiomatikus elmélet, ugyanúgy, mint ahogy
Bolyai János Euclides axionatikus geometriájának egy axiómáját
megváltoztatta, és ennek kapcsán egy teljesen új világot épített fel.
Ugyanúgy Einstein három axiómája nem ketto, mint ahogy mondani szokták,
hanem három axiómája, mind a három téves. Három másik axiómával lehet
helyettesíteni, és mindazok a józan ész trónfosztásához vezeto
következmények, amelyekrol azt hiszem a közvélemény alaposan tájékozott,
kikapcsolhatók,
- Mv.: mondaná konkrétabban? Mert vigyázzon, ha én egyszer leakadok úgy
maradok, tehát muszáj, hogy értsem.
- K.Gy.: Ez természetes, de ha az axiómákat kezdeném el magyarázni, akkor
itt órákat kellene töltenünk, a lényeg az, hogy van három axióma, ezek közül
egy axióma teljesen téves, mégpedig az, amelyik azt mondja, hogy a fény
sebessége abszolút állandó. Ami alatt azt kell érteni, ha én fénysebességgel
haladok a Nap felé, és velem szemben jön a fény, én hiába megyek
fénysebességgel a felém fénysebességgel közeledo fénnyel szemben, hozzám
viszonyítva a fény sebessége akkor is csak C, azaz 300 ezer km/secundum
lesz. És, ha én a Naptól távolodok fénysebességgel, száguldom a fény elott,
akkor a józan ész azt mondaná, hogy soha nem fog engem beérni a fény, ezzel
szemben az einsteini elmélet azt mondja, hogy akkor is a fény sebessége
hozzám viszonyítva 300 ezer km/secundum, és úgy fog elhagyni egy
villanásszeruen. Ez az a józan ésszel felfoghatatlan axióma, amely azokhoz,
- Mv.: ezt most ki mondja? Einstein vagy ön?
- K.Gy.: Ezt Einstein mondja.
- Mv.: Ön ezzel szemben?
- K.Gy.: Ezzel szemben azt mondom, hogy a három axiómáját ki kell cserélni
másik háromra, az egyik axióma az einsteini axiómában a fény nem hullámzás,
hanem foton, azaz egy részecske, a második axiómája azt mondja, hogy ennek a
részecskének a sebessége abszolút állandó, a harmadik axiómája pedig azt
mondja, hogy ezt a relatívitás elvének nevezett axiómát a testekre,
mozgásban lévo testekre és erre a fényrészecskére kell alkalmazni. Az én
kutatásaimnak az eredménye azt mutatta, hogyha hosszú ido, 30 év alatt
jöttem rá erre, nem egy egyszeru dolog volt, mert az einsteini matematika
tökéletes, nem az övé, nem Einsteiné,
- Mv.: ezen folyamatosan gondolkodott 30 éven át?
- K.Gy.: hát hobbi szinten igen, az einsteini matematika tökéletes, de
Einstein maga azt írja, hogy amióta a matematikusok beleártották magukat a
relatívitás elméletbe azóta már o sem érti igazán, ez nemcsak Einstein
építése, ez a XX. század fizikájáé és matematikájáé, azzal nincs baj.
Ellenben ki lehet cserélni a három axiómát három olyan axiómára, amelynek
kapcsán az összes lehetetlenség megszünik, ugyanakkor mindaz a matematika
továbbra is ugyanúgy muködik, amelyet Einsteinék kitaláltak, ugyanazok a
mérési eredmények,
- Mv.: ezeket ön megcsinálta, onnan tudja ilyen kategorikusan?
- K.G.: igen, természetesen levezettem, ennek megfeleloen három alternatív
axióma, és elmondom ezt a három alternatív
- Mv.: nem tudja elmondani,
- K.Gy.: akkor nincs rá ido,
- Mv.: sajnos erre ráalszunk, nem azért, mert érdektelen,
- K.Gy.: túl bonyolult,
- Mv.: hanem, mert annyira bonyolult, hogy én ilyen szent csodálattal
figyelem, azt kell mondjam, nem sok mondatát tudtam értelmezni, de semmi
baj, a hiba nem az ön, hanem az én készülékemben van. Viszont azt mondja már
meg, hogyha ön eloállt azzal, hogy Einstein tévedett, mi több ezt egy 800
oldalas könyvben fogalmazta meg, sok helyen nézték önt orültnek?
- K.Gy.: Én azt gondolom, hogy orültnek talán nem néztek, mert nem sokan
olvasták még ezt a könyvet ilyen formában, hiszen most jelent meg karácsony
elott, az, hogy ez egy hobbi tevékenység és, hogy egy orvos miért
foglalkozik ilyen kérdésekkel, én ezt a könyvben leírtam szintén, ez egy
hobbi, ha valaki horgászni jár, akkor az nagyon kellemes,
- Mv.: hát ez azért több, mint egy horgászat, meg több mint egy csomó hobbi,
azt nem értem, hogy az orvosi élete is számos problémát felvethetett, hát az
orvoslásban is számos kérdés megoldatlan, miért nem afelé gondolkodott
egy-egy olyan megoldás felé, ehelyett elovette Einsteint.
- K.Gy.: Természetesen afelé is, nekem van egy hivatásom, abban tudományos
munkát is végeztem, aztán a szakmát elhagytam és a menedzsment irányába
mentem.
- Mv.: Mármint, hogy az orvos szakmát hagyta el, menedzsere volt egy
kórháznak,
- K.Gy.: menedzsere egy kórháznak, orvosigazgatója egy másik kórháznak,
- Mv.: de miért nem csapott fel például fizikusnak?
- K.Gy.: Én azt gondolom, hogy ez csak hobbi szinten érdekelt, tehát nem
arról szól a dolog, hogy én fizikus lennék, vagy fizikus akartam lenni,
arról szólt a dolog, hogy egyszeruen érdekelt a dolog, Jánosi Lajos
professzor eloadásai fogtak meg annak idején, amikor még o is kritizálta ezt
az elméletet, és meg akartam érteni, azt a csodát akartam megérteni, hogy
helytelen kiindulásból tökéletes matematikával, tökéletes eredményekre jut,
kísérleti eredményeket meg tud jósolni, és érthetetlen,
- Mv.: maga tulajdonképpen rendre- vagy helyreállította a kiindulást?
- K.Gy.: Igen.
- Mv.: hogy azok a végkövetkeztetések igazak legyenek?
- K.Gy.: Így van, és kikapcsolható az összes abszurd példa, például ilyet
mond Einstein esetében egy következmény az, ha igazak a kiindulási axiómái,
hogy pl., ha valaki fénysebességgel urrakétával távolodik a földrol, és az
ikertestvére itt marad a földön, ha egy évig távolodik és egy év után
visszajön, addig az ikertestvére már megöregszik sot meg is hal a földön, o
pedig fiatalon érkezik vissza. Ilyen a józan ész számára felfoghatatlan
következményei vannak az einsteini relatívitás elmélet felfogásának.
- Mv.: De ön meg tudná mondani, hogy tulajdonképpen hogyan értelmezendo az
ikertestvérek egymáshoz való viszonya, ha a saját kiindulási pontját
alkalmazza.
- K.Gy.: Igen, itt eroterekrol van szó és nem mozgás,
- Mv.: mi a célja ezzel? azon kívül, hogy önmagát nyilvávalóan kielégítette.
- K.Gy.: Nincs célom, mivel ezt megtaláltam és azt gondoltam, hogy ez
közérdeklodésre tarthat számot ezért közreadtam, célom az, hogy
- Mv.: beadja mondjuk a Nobel-bizottságnak?
- K.Gy.: nem, dehogy, nem, semmiféle ilyen célom nincsen,
- Mv.: 800 oldal itt van, ott fog a polcon porosodni és kész?
- K.Gy.: Azt nem mondtam, megpróbálom természetesen terjeszteni, ezért adtam
ki, de semmiféle célom nincs vele, ha ezt kérdi.
- Mv.: Molnár R. Pál fizikus, akit most kapcsolunk, ha ismeri Korom foorvos
úr könyvét és tudom, hogy eljutott legalább a feléig az elmúlt napokban, mit
szól hozzá röviden?
- Molnár R. Pál, fizikus: Én láttam az elso verziót, 96-ban jelent meg egy
sokkal rövidebb anyag, nagyon érdekes koncepció, amit Korom úr felvázol, a
második sokkal bovítettebb és rettenetes nagy munka, szóval nem tudom
próbálta,
- Mv.: van bármiféle realitása? Tehát ön, aki mondjuk szakember és
beletartozik ebbe a fizikusok népes táborába, ön azt mondja, hogy van ennek
alapja? Egy csomó minden kiindulási pontot jól igazít esetleg helyre a
foorvos úr?
- M.R.P.: A tudományok alaptermészete, hogy az axiómákat lehet
csereberélgetni, tehát igazándiból, amit Korom úr megcsinált, az egy
teljesen megengedett játéktér, a nehézség az, hogy a háború után a fizika
teljesen megmerevedett és manapság ez már nem divat.
- Mv.: Pont ezt akarom kérdezni, hogy tényleg úgy van-e, hogy Einstein
elmélete már a fizikában szinte vallássá változott, amit csak akkor mer
megtámadni valaki, ha mondjuk feltünési viszketegségben szenved, nem a
foorvos úrra gondolok, vagy mindenre elszánt ütodött, szintén nem a foorvos
úrra gondolok.
- M.R.P.: Igen, ugyanakkor vannak olyan megszállottak, akik meggyozodtek
néhány tapasztalatról, hogy valóban vannak kísérletek, amiket nem ír le ez
az elmélet, tehát azt látni kell, hogy egyetlen elmélet sem lesz teljes.
Tehát abba ringatni magát egy fizikusnak, hogy megtalálta a végso elméletet
és most már csak részletszámítások vannak, ez naivitás, és szerintem a
komoly fizikusok mindig kutatják azt, hogy hogy lehet még jobb axiómákkal
még jobb elméletet csinálni. És valóban egy kicsit bemerevedett ez az egész
elmélet, meg az egész tudomány, nemcsak a relatívitás elmélet, és valóban
ütodöttnek számít az, ha valaki csak úgy eloáll egy ötlettel, ráadásul a
fizika belso berkében, aki mondjuk elvégez egy fizikus szakot, ott már menet
közben lenyesegetik ezeket a szárnyakat róla,
- Mv.: bármilyen esélye mondjuk Korom foorvos úrnak van ezzel a könyvével?
Illetve a benne állítottakkal?
- M.R.P.: Hát még nem sikerült végigolvasnom a könyvet, tehát ez így
elhamarkodott lenne ezt mondani, de én azt gondolom, hogy a tudományt sosem
szabad lezárnunk, tehát megvan az esély arra, hogy olyan dolgok vannak itt
megírva ebben a könyvben és bele is lapoztam és van néhány nagyon érdekes
kísérlet, amit így külön kiemel, ami továbbgondolásra kell, hogy késztessék
a fizikusokat és én úgy gondolom, hogy a fizikában nem szabad megállni egy
elméletnél.
- Mv.: Ha mondjuk ön cáfolta volna meg Einsteint, aki képzett fizikus,
kiközösítették volna, mit gondol? Mert ugye az itt elhangzott, hogy aki más
pályáról, más foglalkozási ágból jön, annak sokkal kisebb az esélye.
- M.R.P.: Így van, kicsit leprássá válik az ember, ha olyan dolgokkal
foglalkozik, ami a paradigmával ellentétes, én úgy gondolom, hogy mindenki
kiközösített a szakmában, aki az uralkodó paradigma ellen foglal állást,
gondolom Korom urat az orvostudományból is kiközösítenék, ha ott hasonló
jellegu forradalommal állt volna elo. Mindazonáltal ez nem szabad, hogy
megállítsa az embereket, mert attól, hogy valahol mindenki úgy gondolja,
hogy nem úgy van, Copernicusszal szemben is mindenki azt képzelte, hogy a
Föld körül kering minden és egyedül gondolta azt, hogy fordítva van és most
mégis neki adunk igazat.
- Mv.: Akkor ez mindenesetre egy nagyon ígéretes perspektíva, úgyhogy
remélem még hallunk önrol és sok sikert kívánok az elméletének igazolásához.
Köszönöm szépen.
Fotiszteletem
Voland